Diósgyőr ---- Békéscsaba

0-2 (0-0)

A remek hazai kezdés után  32-en vállaltuk a túrát egy olyan csapat otthonába, ahol jelentős ellentáborra lehetett számítani. Szokásos társaság, jó hangulat és reményteli várakozás. Az út során mindenki elfogyasztotta a maga italát-néha a másét is- és előkerültek a régi történetek. A mérkőzés kezdetére sikerült elérnünk a stadiont. A rendőrök bekísértek minket a szektorunkba, ahol elképesztő látvány fogadott minket. A stadiont ugyan csinosítgatták, de a vendégszektorban gyakran méteren felüli gazok, fák, bokrok voltak. A diósgyőri stadionban kb. 1500 néző foglalt helyet, a mag olyan 80-100 fő között volt. A két tábor nem foglalkozott egymással, mindenki a saját csapatát bíztatta. Az első félidő dögunalom volt, ráadásul a meleg és a büfé hiánya is borzolta a kedélyeket nem csak a mutatott játék. A második félidőben már jobban belehúztunk a szurkolásba is, ami meglátszódott a csapaton. Rúgtunk egy gólt, akkor már lehet érezni kezünkben van a meccs. A 85.percben érkezett a fekete leves. A biztonsági emberek (állítólag rendőrségi utasításra) elkezdtek minket kiterelni a szektorunkból. Először szép szóval, majd már néhol a tettlegesség határát súrolva. Nem ment egyszerűen, hiszen a 88. percben rúgtunk még egy gólt. A tábor szerette volna a győzelmet a csapattal együtt ünnepelni, de erre nem volt lehetőség. Érthetetlen volt számunkra, hogy mi a fenéért terelnek ki minket amikor még legalább 30 percet várakoztattak a busznál.... A rendőrök igen nagy erőket felvonultatva kikísértek minket Miskolcról.
Nagyon régen élhetett át Békéscsaba szurkoló ilyen élményt, hogy 2 fordulóval a bajnokság kezdete után vezetjük a tabellát. Szép volt fiúk, csak így tovább!

Beszámolót készítette: Malapeti