Szeged ---- Békéscsaba

1-1 (1-0)

Szeged, 2012. március 31. 2000 néző, 150 csabai

A dél-alföldi rangadó a hármas szám jegyében telt. Egymást követően három idegenbeli túra várt az Előrére, Orosházára, Vecsésen és Szegeden kellett egy hét alatt háromszor képviselnünk a lila-fehér színeket. Orosházára vonattal és autókkal mintegy 200 fanatikus utazott, Vecsésen 3 autó jelentette a vendégszektort. Szegedre ismételten csak a vonat-autó kombináció jelentette az utazás módját.

A MÁV – okulva az orosházi vonulásból – különkocsit csatolt az általunk kiszemelt vonatra, kupás vagon, teljesen európai színvonal. A hangulatot jelentősen felpaprikázta, hogy a mérkőzést megelőző napon a Szegeden tanuló-dolgozó csabaiakat betámadta az épp Szegeden tartózkodó diósgyőri-soproni-szegedi vegyes hármas. Felvetül a kérdés, hogy mi köze egy épp csapatnélküli, hozzánk szinte soha nem utazó, bombariadózgató soproni keménygyerekeknek a Békéscsaba-Szeged ellentéthez? A dióktól ez várható volt, ők már régóta puszipajtásai a szögedieknek, meg hát ez azért a mi elismerésünket mutatja, hogy a Szpartan Army – Grobari Segedin – Blue Front Vásárhely még másik két távoli nagyvárosból hív erősítést a 65.000 lakosú Békéscsaba ellen.

Nem mondhatni, hogy nagyon megijedtünk volna a Szeged, plusz három másik városból hívott erősítéstől. A vonat indulása nyilvános volt, Vásárhelyen láttunk figyelőt, de nem várt minket senki Szeged-Rókuson a rendőrök kivételével. Kb. 70-en jöttünk a vonattal, csapatostul bevonultunk a pálya mellett található kocsmába, ami a pultosok elmondása alapján általában a hazai meccsek előtt a szegediek egyik fő ivóhelye. A bent iszogató két, Lonsdale pulóvert viselő hazait pár pofon kiosztását követően kiutasítottuk a krimóból, közölve velük, hogy ez a tegnapi nap miatt volt, meséljék csak el a társaiknak. Ezt követően másfél órán át maradtunk a helyen pár rendőr kíséretében, akik egyébként korrektek voltak. Hazainak nyoma se akadt, holott a két társuk simán leadta vélhetőleg a drótot.

Miután a rendőrök szép lassan elkezdtek minket átterelni a stadionhoz, és a mag fele már beért, akkor jelent meg a szegedi + 3 másik város egyesített brigádja kb. 30 emberrel. Az ugatáson kívül sok minden nem történt, a rendőrök résen voltak.

Bent a stadionban kb. 1500 ember, amit a helyi sajtó 2500-ra kerekített. A vendégoldalon mintegy 150 ember, a hazaiakat nehéz lenne megbecsülni. A vegyesfelvágott olyan 70-80 ember lehetett. Mivel a két tábort egymás mellé helyezték el, részünkről a kerítés lebontása szerepelt az első napirendi pontban, ami olyan jól haladt, h. jelentős létszámú készenlétist és rendezőt vezényeltek az ütközőszektorba. Nevetséges volt, hogy az első sorban a diók és soproniak ugattak, míg hazai oldalon a szurkolás kb. 0. Mi végig jól pörögtünk, a hazai oldalra ingyenjegyekkel behozott kb. 5-600 szefóson és az idióta szpíkeren kívül általában a mi hangunktól zengett a stadion. A hazai csapat a semmiből talált egy gólt, végig rugdostak, fetrengtek, a bíró is látványosan nekik fújt. Elég sokszor a szánkra vettük őket, főleg a más városokból hívott erősítésekre célozva. A mi csapatunk nem játszott jó, azért a végén csak sikerült egyenlíteni. A végén még benyomultak a rendezők, igen erős ellenállás kíséretében. Elvinniük senkit sem sikerült. A lefújás után gyorsan kiürült a stadion, minket jó 20 percig benntartottak még. Ezután a rendőrök gyűrűjében indultunk az állomás felé, a vegyesfelvágott még megpróbált egy látszattámadást a pláza felől, de kb. 4-5 méter jutottak előre a parkoló autók között. Sajnos 4 tagunkat elvitték a rendőrök, ad hoc jelleggel.

Hiányoltuk, hogy nem jött a Grobari, ha már pár hete olyan jól eldiskuráltak vizilabdameccsen 1-2 szegedi lepofozása közben.

Jó túra volt, jó megjelenéssel és fellépéssel, egyértelmű erkölcsi győzelemmel. A helyi vegyesről meg inkább semmit.

Beszámolót készítette: Laci