Az év utolsó idegenbeli túrája több szempontból is fontos volt. Ha a Hmvhely óvott volna akkor azért,ha nem akkor meg azért. Sajnos ismét megosztott volt kicsiny csapatunk,így mondhatni a szokott családias körben kezdtük meg a sörözést a szokásos helyen.A megosztás oka részben a csongrádi vezetőségnek is köszönhető,akik nem járultak hozzá a focimeccs más időpontba való áthelyezéséhez. Ennek okát nem is értem,hiszen mi ősszel barátságosak voltunk velük. :-D (Bár én már többször mondtam,hogy idén elástuk magunkat Csongrád megyében.)
A szokott helyről,időben indultunk el egy végtelenül szimpatikus sofőrrel,aki jókat kacagott a poénjainkon és saját bevallása szerint remekül érezte magát az egész úton. Odafelé néhány megálló után viszonylag hamar odaértünk Halasra. Egy közeli kocsmában múlattuk az időt,majd elfoglaltuk a vendégszektort bár rengeteg rendőr volt,de nem volt különöseb probléma.Már a bemelegítés alatt is szurkoltunk majd a mérkőzésen végig. Erre okot adott az is,hogy zárva volt a büfé!!!!! Gondolom látták a rossz példát Csabán. A szurkolásunk szines volt és végre a játék is klappolt. A félideji eredmény nem tükrözte az igazi külömbséget a két csapat között.Nem így a második félidőben. Sziporkázás a pályán és a lelátón is. A lefújás után nagy örömködés kezdődött aminek sose akart vége lenni. A csarnok már üres volt amikor mi még a csapatot éltettük. Így történt ez a meccs után is a kocsmában,majd az egész hazaúton. A csapattal még megálltunk egy közös italra és irány haza.
Összeségében nagyon jó túra volt.Ha nem lett volna a két rendezvény egy napon,akkor talán velünk lett volna tele a csarnok. De mint tudjuk a talánok és a hák nem sokat számítanak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Békéscsaba on tour Halas
